Az OKGT szerint: nem kell tartani felvásárlástól - 5-7 napi készlettel rendelkezik az ország

1990.10.28. 21:55

1990. október 28., vasárnap - Elegendő, 5-7 napi készlettel rendelkezik az ország, így nem kell tartani attól, hogy fennakadás lesz a benzin- és tüzelőanyag-ellátásban - mondotta Zsengellér István, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója vasárnap este az MTI-nek, azt követően, hogy körvonalazódott a megállapodás a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók között.

A vezérigazgató szerencsésnek ítélt meg azt, hogy nem jelöltek
meg határidőt a benzinárak felszabadításával kapcsolatban, így nem
kell tartani az esetleges felvásárlástól. Jelenleg egyébként rendben
érkezik az importolaj az országba, egyaránt üzemel a Barátság és az
Adria kőolajvezeték. A termelés folyamatos, az elmúlt napokban
elsősorban a szállítás akadozott. Szombat reggeltől a
benzinkiszállítás jelentősen javult, ugyanis az ÁFOR felvette a
kapcsolatot a magánfuvarozók helyi képviselőivel, s a taxisok
közreműködésével, segítségével juttatták el a kutakhoz a teli
tartályautókat. Ennek ellenére helyenként kisebb hiányok
kialakultak, , mivel a szállítási nehézségek miatt nem tudták
mindenütt pótolni időben a benzináremelés hírére teljesen kiürült
kutakat.
Zsengellér István elmondotta, hogy pénteken, szombaton és
vasárnap drasztikus mértékben visszaesett a benzinvásárlás, ám
véleménye szerint egy hónapon belül a fogyasztás valószínűleg
visszaáll az eredeti szintre. A korábbi áremeléseknél ugyanis ez
volt a tapasztalat.
Az OKGT és az ÁFOR egyaránt felkészült arra, hogy a 12 forintos
árcsökkentéssel kapcsolatos technikai műveleteket a kutaknál rövid
idő alatt elvégezzék. A hétfő éjféli határidő mindenképpen elegendő
az átállásra, de amennyiben ennél rövidebb időben állapodtak volna
meg a tárgyalások során, a megegyezés sikere érdekében akkor is
biztosították volna a feltételeket.
Zsengellér István hangsúlyozta: már évekkel ezelőtt fel kellett
volna szabadítani a benzinárakat. Véleménye szerint az ezzel
kapcsolatos megállapodás nagyon időszerű, a jövőben a forgalmazók
szabadabban alakíthatják az árakat. Az ÁFOR ma már korántsincs
monopolhelyzetben, az üzemanyagnak csupán 60 százalékát forgalmazza,
a fennmaradó 40 százalékon a Shell, a British Petroleum, a Total, az
Esso, a Fővárosi Garázsipari Vállalat osztozik. A szabadár hatására
várhatóan nagyobb verseny alakul ki a jövőben, amely érezteti majd
hatását a kutak szolgáltatásainál, s bizonyos különbségek
kialakulnak az árakban is.

Az Érdekegyeztető Tanács ülése (4. rész)

1990.10.28. 21:57

Az est, nem sokkal fél nyolc előtt megkezdődött ülésen végre
megszületett a megállapodás. Bod Péter Ákos a kormány
deklarációjának ismertetéseként eredetileg azt javasolta: a
barikádok lebontásától, de legfeljebb hétfő éjféltől egy hétig,
tehát szombaton éjfélig, illetve amíg a Parlament el nem fogadja a
liberalizációt, a jelenlegi üzemanyag-árakat 12 forinttal
csökkentik. Ha a parlament nem dönt szombatig, visszaáll a jelenlegi
ár.
Palotás János a munkaadók és a munkavállalók nevében
bejelentette: elfogadják, hogy az eredeti követelésükben szereplő
vasárnap 24 óra helyett hétfőn 24 órától álljon vissza a 12
forinttal alacsonyabb üzemanyagár. Azt viszont nem tartják
elfogadhatónak, hogy ez az árcsökkentés csak szombatig legyen
érvényes. Ez azonnali felvásárlást okozna, és bizonyítaná az
erőteljes fogyasztáskorlátozó intézkedések jogosságát. Hangsúlyozta
azt is, hogy a munkaadók és a munkavállalók elvárják annak
deklarációját, hogy a demonstrációban résztvevőket társadalmilag,
büntetőjogilag ne lehessen felelősségre vonni. Ugyanennek a
fontosságát hangsúlyozta a vita során Forgács Pál, a liga elnöke is.
Rabár Ferenc rámutatott: eddig se nyúltak hozzá senkihez, mint
mondotta, szerinte kár is volt felhozni ezt a kérdést. A kormány
őszintén gondolta, hogy nem akar erőszakot alkalmazni, büntetni.
Arra kérte a tárgyalófeleket, tételezzék fel a kormányról, hogy nem
kíván jogtalan eszközöket alkalmazni.

Az Érdekegyeztető Tanács ülése (5. rész)

1990.10.28. 22:05

Az árvisszaállítást tekintve a miniszter újabb határidőt jelölt
meg. A munkaadók és a munkavállalók képviselői egyaránt
kifogásolták, hogy a kormány kikösse, milyen időpontig tartja fenn
az árcsökkentést. Rabár Ferenc kifejtette: a kormány által javasolt
határidőt azért kívánták a megállapodás részévé tenni, hogy
ösztönzően hasson az árliberalizációt előkészítő munkára, amelybe az
Érdekegyeztető Tanácsban résztvevő szakembereket is be akarják
vonni. Amennyiben viszont ez az időpont a megállapodás akadálya
lehet, a kormány eltekint tőle - mondotta a pénzügyminiszter, s
ezzel gyakorlatilag megoldódott a 72 órája tartó, már-már
robbanással fenyegető benzinblokád. A kormány - hangsúlyozta végül
Rabár Ferenc - is levonta a történtekből a konzekvenciákat, többek
között azt, hogy hasonló lépések előtt időben konzultálni szükséges
az Érdekegyeztető Tanács tárgyalófeleivel. A hasonló vitás
kérdéseket csak megfelelő toleranciával lehet megoldani.
Az ülés végén Forgács Pál kifejezte: köszönetet kell mondani
azoknak, akik vállalva a megpróbáltatásokat, több napig a
fegyelmezettség követelményeinek megfelelve kifejezték a társadalom
igényét a változásokra.
Ezt követően megkezdődött az ország nyilvánossága előtt
lezajlott tárgyalássorozat eredményeit összegező megállapodás,
illetve közlemény szövegezése. A dokumentumot a kormány nevében Bod
Péter Ákos, ipari és kereskedelmi miniszter, a munkavállalók nevében
Forgács Pál, a liga elnöke, a munkáltatók nevében Palotás János, a
VOSZ elnöke látta el kézjegyével.

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

1990.10.28.

München, 1990. október 28. (SZER, Világhíradó) - Bojtár István:
Az Európai Közösséget aggasztja Magyarország jelenlegi helyzete,
és kifejezi iránta szolidaritását. Ha objektíve nem is ez a
legfontosabb, Magyarország szempontjából kétségtelenül ez a
legérdekesebb és legjelentősebb eseménye az Európai Közösség 12
országa állam és kormányfői Európai Tanácsnak nevezett, Rómában
tegnap délután és ma délelőtt lefolyt értekezletének. A tanácskozás
befejeztével kiadott terjedelmes közös okmány Gyors segítség című
pontja, kifejezetten és kizárólag Magyarország megsegítése szükséges
voltával foglalkozik, és azt kilátásba is helyezi. Az okmány a
következőket mondja:
- A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
Ezt a hivatalos állásfoglalást ki kell egészíteni azzal a Kohl
kancellár német újságíróknak adott sajtótájékoztatóján kapott
értesüléssel, amely szerint már holnap német küldöttség utazik
Budapestre, hogy tárgyaljon Antall miniszterelnökkel és tájékozódjék
afelől: milyen módon lehetne gyorsan megsegíteni Magyarországot, -
főként súlyos üzemanyagproblémái láttán.

Magyarország eleve nem szerepelt külön témaként az Európai
Tanács ülésének vitapontjai között -, de úgy látszik, hogy az ott
kialakult helyzet alapján a 12 ország állam-, illetve kormányfői
szükségesnek ítélték a gyors cselekvést.

Az Érdekegyeztető Tanács ülése (6. rész)

1990.10.28. 22:17

A közlemény szövege:
1. 1990. október 29-én 24 órától az 1990. október 26-án felemelt
üzemanyagárak fajtánként, egységesen 12 forintttal mérséklődnek.
Ennek megfelelően a következő árak lépnek érvénybe:
a 86-os oktánszámú motorbenzin literenként 44 forint;
a 92-es oktánszámú motorbenzin literenként 47 forint;
a 98-as oktánszámú motorbenzin literenként 5O forint;
a 95-ös oktánszámú ólommentes motorbenzin literenkéént 49
forint;
a normál gázolaj literenként 3O forint;
a téli gázolaj literenként 33 forint.
Az új árak életbe lépésének feltétele, hogy a közlekedési
akadályok felszámolása haladéktalanul megkezdődjék, és legkésőbb
1990. október 29-én 4.3O órára befejeződjék az ország egész
területén, beleértve a határátkelőhelyeket is.
2. Az üzemanyag termelői árának liberalizációja fix összegű
fogyasztási adó mellett a lehető legrövidebb időn belül történjen
meg. Ennek érdekében az Érdekegyeztető Tanács felkéri az
Országgyűlést, hogy az ahhoz szükséges törvényeket a lehető
legrövidebb időn belül alkossa meg. Az előkészületi munkálatokban az
Érdekegyeztető Tanács folyamatosan közreműködik. Az érdekvédelmi
szervezetek támogatják és elősegítik a kormánynak azt a törekvését,
hogy az ehhez kapcsolódó törvények 1990. november 6-ig
megszülessenek.
3. Az új üzemanyagárak a liberalizálással összefüggő törvények
hatályba lépéséig vannak érvényben. Ezen időszak alatt a benzinkutak
csak a gépkocsik üzemanyagtartályaiba szolgáltathatnak ki
üzemanyagot.
4. Amennyiben az átmenet időszaka alatt - változatlan behozatal
mellett - szükségessé válna a forgalmazás mennyiségi korlátozása,
úgy annak mértékét és módszerét az ÉT közreműködésével határozzák
meg.

Az MSZP közleménye

1990.10.28. 22:19

1990. október 28., vasárnap - A Magyar Szocialista Párt támogatja a munkavállalók, a munkaadók és a kormány között vasárnap este született kompromisszumos megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy az ország túljusson az elmúlt napok belpolitikai és gazdaság válságán, és az élet ismét visszatérjen megszokott medrébe.

A párt parlamenti képviselőcsoportja kész előmozdítani, hogy az
Országgyűlés gyors és szakszerű munkával mielőbb rendezze az ország
gazdasága szempontjából alapvető fontosságú kérdést.
A szocialisták véleménye szerint az ország előtt álló nehéz
feladatok megoldásának elengedhetetlen feltétele a megnyugvás, a
társadalmi béke. Ezért elutasítják, hogy a tiltakozó mozgalom
szervezőit és résztvevőit, bármilyen jogi, anyagi vagy erkölcsi
hátrány érje. Az eseményeket le kell zárni. A történtekből a
kormánynak le kell vonnia a tanulságokat. Biztosítani kell, hogy
gazdasági és szociális döntések ne születhessenek az érintett
érdekképviseleti szervek érdemi részvétele nélkül.

Megkezdődött az úttorlaszok felszámolása Budapesten

1990.10.28. 22:34

1990. október 28., vasárnap - A City Taxi központjában működő budapesti válságstáb este 10 óra utáni tájékoztatása szerint a blokád szervezői és résztvevői egyaránt nagy megelégedéssel fogadták az Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülésén kimunkált kompromisszumos megoldást. A taxis hírközpont az egyezség hírülvétele után azonnal utasította a közlekedési csomópontokon várakozó taxisokat, fuvarozókat az útakadályok teljes elbontására. A City Taxi tájékoztatása szerint ez fővárosszerte rendben meg is kezdődött. Fennakadásokról, rendbontásokról nem érkeznek hírek.

Komárom-Esztergom megyében a háromnapos demonstráció aktív
résztvevői és az egész lakosság egyforma örömmel fogadta az
Érdekegyeztető Tanács tagjainak megegyezéséről szóló híradást. A
taxisok sok csomóponton hangos dudálásba kezdtek, és
tiszteletköröket róttak a városokban. Az úttorlaszok feloszlása
miatt nem lesz akadálya annak, hogy hétfőn reggel a megye mindhárom
bányavállalatánál - a doroginál, az oroszlányinál és a tatabányainál
- teljes erővel megkezdődjön a termelés, elhárítva ezzel mind a
lakosság, mind a négy hőerőmű készleteinek vészes fogyását.
Ugyancsak fellélegeztek a hír hallatán a megye úgynevezett
folyamatosan, azaz technológiájukból adódóan az év mind a 365 napján
termelő Almásfüzitői Timföldgyár, a Nyergesújfalui Magyar
Viscosagyár, a Tatabányai Aluminiumkohó és a Tokodi Üveggyár
vezetői, dolgozói. E négy fontos gazdasági egységnél az
alapanyagkészletek csappantak meg kritikus mértékben a szállítási
nehézségek, illetve korlátok miatt.
Egerben nem sokkal 10 óra után megkezdték, és éjfél előtt minden
bizonnyal be is fejezik a város főbb útvonalain felállított
taxiszárlatok megszüntetését. Az egri városi televízióban a taxisok
képviselői közölték a város lakóival a zárlat feloldásának tényét,
és azt kérték, hogy - ahol esetleg szükség van rá - segítsenek a
torlaszok felszámolásában. A Heves megyei székhelyen - hasonlóan a
megye többi városához - a taxisok, bízva az érdekegyeztető
tárgyalások kedvező végkimenetelében, már jóval korábban
készenlétben álltak a demonstráció befejezésére.
Győr-Sopron megyében este 10 órakor sok taxis, de főleg kamionos
még várakozó állásponton volt. Az M-1-es nemzetközi fóútvonal Győrön
átvezető szakaszán még késő este is csak csordogált a forgalom. A
Sopron és Bécs felől érkezők kerülő utakon hajtottak be a városba. A
közlekedési rendőrség illetékesei bíznak abban, hogy az éjféli,
illetve a hajnali órákra ebben a megyében is minden út felszabadul,
s a reggeli munkakezdésre újból teljesen normálissá válik a
forgalom.

Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitányság, a debreceni városi
tanács és a taxisok képviselői egyaránt megelégedéssel nyugtázták a
történteket. Papp Imre rendőr-ezredes, főkapitány azt kérte, hogy
reggel 6 óráig minden tilosban parkoló gépkocsit szállítsanak el, s
a hétfői munkakezdéskor már nyoma se legyen a blokádnak Debrecenben.
A vidéki jelentésekből kiderül az is, hogy valamennyi
határátkelő helyen megszünt a blokád.

Antall József helyzetértékelése

1990.10.28. 23:53

1990. október 28., vasárnap - Antall József miniszterelnök vasárnap este nyilatkozatot adott betegszobájában a televiziónak az országban kialakult helyzetről, a válságot megoldó kompromisszumról. Mindenekelőtt kijelentette, hogy bár az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás pontos szövegét még nem ismeri, de azonosul a kormánya által aláírt dokumentumban foglaltakkal.

A kialakult válságos helyzet bekövetkeztében elismerte a kormány
felelősségét atekintetben, hogy a benzinár-emelés bejelentésével
összefüggő előkészítő munkában hibákat követtek el.
Antall József a továbbiakban részletesen elemezte azokat az
okokat és körülményeket, amelyek a 70-es évek elejétől a jelenlegi
katasztrófális gazdasági helyzethez vezettek. Annak a véleményének
is hangot adott, hogy a megállapodás létrejötte után előállt
helyzetben nincsenek vesztesek és győztesek. A kormány alapvető
célkitűzése az volt, hogy a világpiachoz kell igazítani, s mielőbb
szabaddá kell tenni az olaj- és benzinárakat, mert azt a
költségvetés nem tudja finanszírozni.
Az Országgyűlés további munkájáról szólva kifejtette, hogy a
képviselőknek politikamentesen kell a törvényeket megalkotniuk, akár
úgy is, hogy folyamatosan üléseznek. Rámutatott: kormány nem az
egész hatalom birtokosa, az ország életében felelőssége van már az
önkormányzatoknak, a munkaadók képviselőinek és a munkavállalók
szervezeteinek is. Ez új helyzet és a hazánk előtt álló felaatok
megoldásában jószándékkal és teljes nemzeti felelősséggel kell részt
vennie mindenkinek, az alkotmányos rendet fenntartva.
Antall József végezetül a betegszobából is azt kérte, hogy a
megállapodás ismeretében az utcákról térjen mindenki haza. Igéretet
tett arra, hogy a kormány nem kezd semmiféle eljárást az általa
polgári engedetlenségi mozgalomnak nevezett akcióban résztvevőkkel
szemben.


A világhírügynökségek bő  terjedelemben, a nap egyik vezető hírének kijáró figyelemmel foglalkoztak a Budapest és a vidék közlekedését megbénító  autós blokáddal. A nap folyamán többször is beszámoltak a legfrissebb fejleményekről. Mostanában elég sokszor meggyűlik a bajunk a nyugati lapokkal, nézzük, mint volt ez a taxisblokád idején, az MTI tolmácsolása alapján mit írtak a nagy hírügynökségek, a brit, francia, német, japán, kínai, orosz, belga, lengyel, csehszlovák, jugoszláv, olasz, és ki tudja még, milyen lapok.

Az AFP szerint Magyarország a kommunista rendszer bukása utáni első súlyos társadalmi válságát éli át. A francia hírügynökség hozzáteszi, hogy a kormány eddig, mint például a bányászok esetében is, mindig kijátszotta a kompromisszum kártyáját és engedményeket tett a válság elhárítása érdekében. A Reuter brit hírügynökség szerint a sztrájk súlyos próbatétel az öt hónappal ezelőtt elsöprő győzelmet arató jobbközép kormány számára. A Reuter külön háttérjelentésben közgazdászok és bankárok véleményét ismerteti, akik szerint a tiltakozás a növekvő türelmetlenséget tükrözi a kormánnyal szemben, amiért az képtelen világos gazdasági programmal előállni. A fejleményekről részletesen beszámoló hírügynökségek azt is közölték, hogy a kisebb műtét után kórházban lábadozó Antall Jószef miniszterelnököt Horváth Balázs belügyminiszter helyettesíti. A UPI amerikai hírügynökség kitért arra, hogy a kormány kilátásba helyezte a blokád rendőri felszámolását, de később visszakozott. Az UPI jelentése szerint a budapestiek többsége támogatni látszik a sztrájkot. A hírügynökség idézte Balogh Tibornak, az autóklub főtitkárának a rádióban elhangzott kijelentését arról, hogy a helyzet ,,egy rossz politikai döntés,, következménye. A Reuters arról írt, hogy a hidakon gyalog átkelők hangulata jó volt és kevés együttérzést mutattak a kormány iránt. A közelben lakó háziasszonyok - tette hozzá - teával kínálták a csipős reggeli hidegben didergő taxisokat. A hírügynökségek beszámoltak az ellátás akadozásáról és a felvásárlási lázról. Az AFP francia hírügynökség megemlítette, hogy a Swissair járata nem tudott elindulni Budapestről, mivel a személyzet nem jutott ki a repülőtérre. A UPI arról is hírt ad, hogy a Székesfehérváron egy útakadály miatt késedelmet szenvedett a hazatérő szovjet katonák indulása.

A szovjet tévéhíradó  egészen röviden, a budapesti taxis felvonulás képeit mutatva számolt be a benzináremelés elleni magyarországi megmozdulásokról. A TASZSZ szovjet hírügynökség pénteken folyamatosan és igen bő terjedelemben kísérte nyomon a magyarországi helyzet alakulását. A hírügynökség jelentéseiből idézett híradásaiban a moszkvai rádió is. A belgrádi televízió és a rádió nagy figyelmet szentelt az eseményeknek. Felhívták az utazók figyelmét, hogy az útelzárások miatt autóval vagy busszal lehetőleg ne induljanak most Magyarországra. A tudósításokban a többi között az is elhangzott,
hogy a blokádokkal lehetetlenné tették a közellátást, és még a mentők sem tudnak eljutni a kórházakba. Viszonylag részletes tudósításban számolt be péntek esti híradójában az egyiptomi televízió a magyarországi forgalombénító akcióról. A külföldi hírek sorában ugyan utolsóként, de egyperces filmet vetítettek a csütörtök este történtekről, a parlament elé
vonult taxisokról, miközben a bemondó ismertette a maggyar kormány indokait az áremelésre: az öböl menti válságot és a szovjet kőolajszálllítások elmaradását.

Brit lapok

A magyar kormány eddigi legsúlyosabb válságaként számoltak be a vezető brit napilapok szombaton a taxi- és tehergépkocsivezetők megmozdulásáról. ,,Magyarországon megállt az élet, miután tehergépkocsivezetők és taxisok országszerte blokáddal béították meg a forgalmat a hatalmas arányú benzináremelés elleni tiltakozásul,, - írta rövid jelentésében a Financial Times budapesti tudósítója. Nicholas Denton kiemelte: ,,a sztrájkok átterjedtek a rendkívül veszteséges Pécs-környéki bányákra. A megmozdulás hivatalba lépése óta a legsúlyabb válsággal szembesítette a magyar kormányt." A The Times tudósítója rövid jelentésében úgy vélekedett, hogy ,,a pénteki megmozdulások nyomán Magyarország gazdasága megbénulásának kilátásával néz szembe,,. A The Guardian tudósítója, Irena Czekierska hosszabb, részletes jelentésében hangoztatta: ,,Úgy tűnt, hogy a közlekedési fennakadások ellenére a közvélemény széles rétegeinek rokonszenve kísérte a taxisok és a tehergépkocsivezetők akcióját. A hidakon gyalogosan áramló tömegek jó hangulatban voltak, de a kormány dilemmája iránt csekély rokonszenvet mutattak". ,,A megmozdulás a középjobb kormányt tavaszi elsöprő választási győzelme óta a legsúlyosabb válságába taszította... A krízis mutatja a közép-európai új demokráciák sebezhetőségét, amelyek gazdasági problémáit elmélyítette az Öböl-válság" - írta a The Guardian munkatársa.

Hírügynökségek

A taxisblokád nyomán kialakult magyarországi közállapotok drámai ecsetelésével indítják bő terjedelmű kommentárjaikat a világ hírügynökségei. Egyetlen vezető hírügynökség jelentései közül sem maradt ki szombaton a Magyarországon kialakult helyzet elemzése. A kommentárok általános képet adnak az utak, hidak és határátkelőhelyek blokádjáról, az akadozó élelmiszerellátásról, s szólnak a magyar gazdasági - elsősorban energia- - válságról is. Rámutatnak, hogy a demokratikus választások óta az ország jelenleg legmélyebb válságát éli át.A legtöbb hírügynökség utal arra, hogy a lakosság nagy része támogatja a taxisok akcióját - többen ételt és italt visznek nekik - és a rendőrök sehol nem alkalmaznak erőszakot. Minden kommentár utal a taxisok és a kormány alkudozásának eredménytelenségére, a kormány hajthatatlanságára, valamint Göncz Árpád köztársasági elnök felhívására. Az ADN hírügynökség idézi Jeszenszky Géza külügyminiszter és Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének a blokád nemzetközi kihatásaira
vonatkozó kijelentését: azt, hogy a kialakult helyzet miatt Magyarország elvesztheti a külföldi üzleti körök eddigi bizalmát. A világ vezető hírügynökségei - így az AP amerikai, a Reuter brit, az ADN, a TASZSZ szovjet, és a DPA német hírügynökség - utalnak az ellenzéki pártok véleményére is, amelyek teljesen jogszerűnek ítélik a megmozdulást. Első helyen az SZDSZ nevében nyilatkozó Kis János szavait idézik, aki kijelentette, hogy a ,,jelenlegi kormány alkalmatlan az ország további vezetésére, s így mielőbbi átalakítása lenne kívánatos". A FIDESZ színeiben megszólaló Fodor Gábortól a hírügynökségek azt a kijelentést idézik, amely szerint a jelenlegi kormány ugyanolyan autokratikusan kormányoz, mint a korábbi kommunista rendszer apparátusa. Az ellenzék - jegyzi meg a Reuter - bár nem nevezte meg a szerinte elbocsátandó minisztereket, egyöntetű kirohanást intézett Horváth Balázs belügyminiszter ellen, aki a blokád letörésére korábban az erőszak alkalmazását sem zárta ki. A TASZSZ úgy véli, hogy az Antall-kabinet - elsősorban az áremelések miatt - rohamosan veszti el a lakosság bizalmát.

Japán visszhang

Japánban rövid tényhírben számoltak be a lapok a pénteki magyarországi történésekről, a taxisok, szállítók követeléséről, a blokádról. Japánban legfeljebb a háziasszonyok, egyes fogyasztói csoportok mennek ki az utcára gazdasági követeléseikkel, de ezeket a békés tüntetéseket alaposan előkészítik, mindenről informálják a hatóságokat - mondta az MTI tudósítójának egy magát megnevezni nem kívánó japán illetékes. Más kategória persze a rendzavarás, ami ritkán ugyan, de Japánban is előfordul. Osakában randalíroztak nemrégiben a város elesettjei, s a naritai repülőtérnél akadályozzák rendszeresen szélsőséges csoportok a repülőtér régóta tervezett bővítését. Ilyenkor a rendőrség rendszerint jelentős erőket mozgósít és lecsap a botránykeltőkre. A lényeg azonban, hogy e csoportok nem élvezik a lakosság támogatását, szimpátiáját, - a törvénytisztelő japánok szeretik a rendet - mondják japán újságírók, megfigyelők. Ami a gazdasági jellegű követeléseket illeti, a ,,tavaszi bérharc" a Sunto során állapodnak meg a bérkövetelésekről. Ez a tárgyalássorozat is csak nevében harc, a munkaadók és a szakszervezetek megállapodásához tartják magukat a különböző szakmai szervezetek. A nyomásgyakorlás módszerével nem élnek Japánban, amely híres arról, hogy az érdekellentéteket képes tárgyalások és kompromisszumok útján rendezni. A japán illetékes megjegyezte: ,,nem emlékszik arra, hogy valaha is történt volna a szigetországban a Magyarországihoz hasonló megmozdulás".

Német visszhang

Magyarország ,,olajpolitikailag" malomkövek között őrlődik, s ez gazdasági széteséssel fenyeget, írta szombaton vezércikkében a piacgazdasággal megszorítások nélkül rokonszenvező német lap, az ipari és pénzügyi körök szócsöve, a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az újság, több más német lappal egyetemben budapesti jelentések alapján a magyarországi közúti blokád nyomán kialakult helyzetről is beszámolt. A helyzetet a hírügynökségi tudósítások, saját jelentések kaotikusnak, drámainak mondják. A Süddeutsche Zeitung szerint ,,Magyarország közútjain pénteken elszabadult a pokol" , a benzináremelés bejelentése nyomán kibontakozott tiltakozó hullám ,,példa nélküli méretet öltött".

A Frankfurter Allgemeine Zeitung már említett elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy megváltoztak a szovjet szállítási feltételek, s már Magyarország sem hagyatkozhat a szovjet olaj szakadatlan ömlésére. Ha szállít is a Szovjetunió, az olajért dollárban kell fizetni. A magyarok függetlenedési irányvonaluknak megfelelően megpróbáltak a szovjet olajfüggőségtől részben megszabadulni, s ezért építették ki az Adria-olajvezetéket. Mindezekre a terhekre most rárakodott az Öböl-válság és a nélkülözhetetlen üzemanyag árának világpiaci emelkedése. A budapesti kormány úgy véli, hogy a belföldi fogyasztást az áron keresztül szabályozni képes, s igyekszik elkerülni a benzinadagolás bevezetését, eltérően Kubától, Bulgáriától, vagy éppenséggel Csehszlovákiától, ahol szintén fontolgatnak ilyesmit. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar lakosságot némileg elmarasztalja, amikor ,,az olcsó benzinbe vetett tévhitéről" ír, vagy arról, hogy csökkenő reáljövedelme miatt ,,a piacgazdaságtól elütő szellemben minden áremelésből drámát csinál". A lakosság szolidaritása a taxisokkal, a többi szállítóval előre vetíti, hogy a legutóbbi (helyhatósági) választásokon már amúgyis meggyengült Antall-kormányra nehéz tél vár. Fennáll a veszélye, hogy a magyarok belegabalyodnak egy ellentmondásba: egyrészt úgy vélik, hogy a kormány nem tesz eleget igényeiknek, másrészt viszont elvárják, hogy minden útmutatás és a gondoskodás ettől a kormánytól induljon ki,
állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A müncheni Süddeutsche Zeitung budapesti tudósításában felveti, hogy a meghirdetett új benzinárak német márkára átszámítva durván és átlagban 1,50-et tesznek ki, s ezzel mind az abszolut számot tekintve, mind pedig a jövedelemhez mérve Magyarország az európai éllovasok közé került az üzemanyag drágaságát illetően. A kormány helyzetét pszichológiailag nehezíti, hogy a magyarok tudják: Ausztriában és Olaszországban a benzinárakat éppen csökkentették, szögezi le a Süddeutsche Zeitung. A német lakosság képi információban eddig viszonylag keveset kapott a magyarországi fejleményekről. Néhány lap közölt ugyan egy-egy fotót a lezárt Lánchídról, vagy Erzsébet hídról, a német tévéállomások azonban csak elvétve foglalkoztak a tiltakozó hullámmal.

Belga visszhang

Bár a belga hírügynökség pénteken az AFP alapján igen részletes összefoglalót adott a magyarországi válsághelyzetről, a szombati francia nyelvű belga lapok közül csak a La Libre Belgique foglalkozott vele részletesebben, Betlen Jánosnak, budapesti tudósítójának tényismertető tudósítása alapján, ,,Az új Magyarország első szociális válsága" címmel. A többi újságokban csak rövid hírek találhatók erről, vagy nem is említik. A legtekintélyesebb polgári lapban, a Le Soirban egy szó sem található a magyarországi eseményekről, bár azoknak belga vonatkozása is volt, hiszen Für Lajos védelmi miniszter belgiumi látogatását megszakítva tért haza pénteken Budapestre.

A rádió és a televízió  híradói röviden hírt adtak a budapesti forgalom megbénulásáról, a televízió péntek esti híradójában rövid filmriportot mutatott be a témáról. A forgalom megbénításával különben Belgiumban is gyakran kísérleteznek a különböző szociális mozgalmak résztvevői. A pedagógusok hónapok óta folyó bérkövetelési mozgalmának egyik megnyilvánulási formája, hogy a felvonulók csoportjai megpróbálják lelassítani, megakadályozni a forgalmat Brüsszelben és más városokban, de ez rendszerint csak egy-két órás, helyi zavarokat okoz. Járművekkel alkotott út-torlasz főleg mezőgazdasági konfliktusok idején fordult elő az utóbbi időkben, de mindig csak helyi akciókról volt szó. A hatóságok megpróbálták például feltartóztatni, több-kevesebb sikerrel, a Brüsszelbe tartó traktoros felvonulásokat egy tavalyi konfliktus idején, de a járművekkel már elzárt utak felszabadítására nincs külön belga recept, a megoldás mindig az adott helyzettől függ.

Osztrák visszhang

Ausztriában különösen nagy érdeklődés kíséri a magyarországi közlekedési blokádot. A szomszédságon kívül most azért is, mert a megmozdulásnak számos osztrák turista lett közvetlen szemtanúja és egyben ,,szenvedő alanya,,. Pénteken a rádióban elhangzott magyarországi beszámolók és a hozzájuk fűzött figyelmeztetések ellenére sokan akarták kihasználni a nemzeti ünnep miatti munkaszüneti napot a határközeli magyar helységek meglátogatására és a szokásos bevásárlásra. A többség már nem juthatott át a az utak teljes eltorlaszolása miatt, s kénytelen volt visszafordulni a határátkelőhelyekről. A korábban átlépettek közül több százan magyar területen rekedtek, és a szombatra virradó éjszakát is a torlaszok közelében kellett tölteniük.

Az osztrák rádió és televízió híradásainak folyamatosan vezető témája a magyarországi helyzet, a szombat reggeli bécsi lapok pedig szalagcímes, fényképekkel kísért írásokban igen részletesen foglalkoztak a blokáddal. Az újságok közül a nagy példányszámú Kurier a fejleményekről nagy terjedelmű riporton kívül rövid kommentárt is közölt. Ez úgy vélekedik, hogy az öt hónapja hivatalban levő Antall-kormány az országos tiltakozási hullámot keltő drasztikus benzinár emeléssel nehéz helyzetbe hozta, erőpróba elé állította magát. A lap szerint a súlyos gazdasági válság, a növekvő infláció és a munkanélküliség leküzdését célzó intézkedéseihez a kormány nem tudta elnyerni a lakosság megértését. Akárhogyan végződik is a mostani konfliktus, az Antall-kabinetnek meggyőző jelekkel kell kivívnia a bizalmat azokhoz az erőfeszítéseihez, amelyek csak hosszabb távon hoznak látható és érzékelhető eredményeket - írja a Kurier. Ugyanez a bécsi újság egy másik jegyzetében arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a magyar kormány a tiltakozások ellenére ragaszkodik az elrendelt nagyarányú benzindrágításhoz, akkor az osztrákoknak többé nem lesz érdemes átjárniuk a határmenti magyar benzinkutakhoz a mindeddig viszonylag olcsó tankolásra. Pénzükért ugyanis - mutatja ki a Kurier - most már semmivel sem kapnak több üzemanyagot Magyarországon, mint hazai földön.

Az Arbeiter Zeitung című napilap ,,nemzeti szükségállapot Magyarországon,, főcímmel közölt szombaton jelentést a fejleményekről. Írása szerint a kormány áremelési bejelentésére az országban a taxisok, teherfuvarozók és magánautósok ,,nemzeti felkelése" volt a felelet, amely Budapestet ,,holt várossá tette, és országszerte megbénította az ellátást. Mint a bécsi lap közli, megfigyelők a helyzetet igen komolynak és drámainak minősítik.

Washingtoni visszhang

Az amerikai tömegtájékoztatás eddig alig szentelt figyelmet a magyarországi eseményeknek. Az egyetlen a CBS rádió-tévé hálózat, amely rövid hírben jelentette az üzemanyagár-emelés elleni tüntetéseket, rámutatva: nehéz helyzetbe került a jobbközép kormány, alig öt hónappal azután, hogy elsöprő győzelmet aratott a választásokon.

Jugoszláv visszhang

Jugoszláviában nagy visszhangot váltott ki a benzinár emelése után Magyarországon kialakult rendkívüli helyzet . A Magyar Szó első oldalon, különtudósításban adott hírt a fejleményekről, s külön jegyzetben foglalkozott a jugoszláv-magyar határon létrejött útelzárásokkal. A jegyzet címe: Se ki, se be. Az írásban nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy a határon csak gyalog, vagy biciklivel lehet átjutni.

Az újvidéki Dnevnik szintén komoly terjedelmű anyagot szentel a magyarországi taxisblokád okozta helyzetnek, az írás címe: Közlekedési káosz Magyarországon. Az írás megemlíti, hogy az akcióval szeretnék elérni az áremelés visszavonását. A Dnevnik hangsúlyozza, hogy az akció leginkább Budapestet sújtja. A szarajevói Oslobodjenje a Tanjug alapján adott hírt a fejleményekről. Már péntek este vezető külpolitikai hírként foglalkozott a magyarországi eseményekkel a belgrádi televízió és rádió, valamint az újvidéki televízió. A nagyobb belgrádi lapok nem foglalkoztak a magyarországi blokáddal - sem a Politika, sem a Borba, sem a Vjesnik nem közölt ilyen híreket.

Szovjet visszhang

A szombat reggeli szovjet lapok közül a kommunista pártlap, a Pravda, a szakszervezeti lap, a Trud, illetve az utóbbi időben félig-meddig az ellenzék szócsővévé vált Komszomolszkaja Pravda közölt tudósítást a magyarországi benzináremelésről, és az annak nyomán meghirdetett taxissztrájkról. Az elektronikus sajtó rövid, tényszerű jelentésekben számolt be a magyarországi fejleményekről. A szovjet televízió péntek esti híradójának rövid filmtudósításához a TASZSZ hírügynökség egyik aznapi rövidebb, néhány soros anyagát vette át. A TASZSZ folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket. Szombaton délelőtt beszámolt Göncz Árpád köztásrasági elnök péntek esti felhívásáról. Utalt arra is, hogy Budapesten a helyzet szombaton tovább éleződött, és szaporodtak a kormány lemondására irányuló követelések, és több magyar üzemben általános sztrájkra szólító röpcédulákat osztogatnak.

A szovjet pártlap, a Pravda ,,Árugrás" című néhány mondatos, szinte jelzésszerű szombati beszámolója csak a legfontosabb eseményekről, a nagyarányú áremelésről, a válaszul meghirdetett sztrájkról és a magyar főváros életének megbénulásáról ad hírt. A Trud és a Komszomolszkaja Pradva részletesen tudósított az előzményekről, az áremeléssel kapcsolatos korábbi hírekről és cáfolatokról, a benzinkutak előtti sorokról, majd a bejelentett intézkedést követő sztrájkról, s annak következményeiről. Beszámolt a gépkocsiforgalom és a felszíni tömegközlekedés leállásáról, az élelmiszer-felvásárlásról, a sztrájkolók és a kormány között péntek estig eredménytelen tárgyalásokról, valamint arról, hogy Budapesten pénteken délben felmerült annak lehetősége is, hogy a megmozdulást esetleg erőszakkal oszlatják szét. A szovjet lapok utalnak arra, hogy a magyar kormány az intézkedést a szovjet olajszállítások csökkenésével, illetve az olaj világpiaci árának emelkedésével indokolta. A három lap közül egyedül a Komszomolszkaja Pradva írása tükröz bizonyos állásfoglalást, mégpedig a sztrájkolók céljai iránt megnyilvánuló érzékelhető rokonszenvet. A lap utal arra is, hogy az üzemanyag árának ilyen nagyarányú emelése nem csupán a taxisok, illetve a gépkocsival rendelkező nem kevés család életszínvonalát csökkenti jelentős mértékben, de érinteni fogja az ország összes polgárát, hiszen az üzemanyagár-emelés nyomán hamarosan minden termék drágulni fog.

Lengyel lapok

A lengyel lapok szombaton első oldalukon számoltak be a Budapestet és az ország nagy részét megbénító tüntetésről. Az eseményt egyelőre nem kommentálták, csupán tárgyilagosan ismertették a kormány és az ellenzék véleményét. A benzinárak Lengyelországban is magasak, de a közelmúltban végrehajtott két áremelés ellenére is alig tesznek ki többet, mint az új magyar benzinár felét. Ami az úttorlaszos tüntetéseket illeti, a lengyeleknek ismerős ez a tiltakozási forma. Elsősorban a parasztok használták ezt a módszert, hogy kikényszerítsék a felvásárlási árak emelését. A városlakók többségét ezzel maguk ellen hangolták, elsősorban azért, mert a parasztok követelése tulajdonképpen egyet jelentett az élelmiszerárak drasztikus növelésével. A tiltakozások során a lengyel kormány mindössze kétszer vetette be a rendőrséget: először az egyik nemzetközi főutat elzáró mlawai parasztok ellen, másodszor a mezőgazdasági minisztériumot megszállva
tartó gazdák eltávolítására. A lengyelek érdekesen reagáltak erre: a közvélemény-kutatások tanúsága szerint többségük határozottan elítélte az útelzárásokat, de ugyanilyen határozottan elítélte, hogy a kormány erőszak alkalmazásával, vagy akár csak az azzal való fenyegetéssel oldja meg a problémát. A lengyelek tehát elítélik az olyan tiltakozó akciókat, amelyek mások életét és munkáját megzavarják, de elvárják országuk vezetésétől, hogy ezekre a tiltakozásokra ne erőszakkal, hanem kompromisszumok keresésével válaszoljon. Szombat reggeltől egyébként Varsóban hosszú sorok álltak benzinért és még hossszabb sorok kenyérért és tejért. A lengyelek valószínűleg attól tartanak, hogy a hétfőn hajnali négy órától reggel nyolc óráig tartó tömegközlekedési sztrájk esetleg elhúzódik, s félnek ennek az ellátásra gyakorolt várható hatásaitól.

Csehszlovák visszhang

Több szombat reggeli prágai lap fényképes tudósításban számolt be a Magyarországon előállt rendkívüli helyzetről. A viszonylag rövid írások főképp a közlekedés megbénulásának tényeit ismertetik - háttérmagyarázat és különösebb kommentár nélkül. Csehszlovákiának az elmúlt hetekben megvolt a maga benzinügye. Az olaj világpiaci árának emelkedése, valamint a szovjet szállítások akadozása miatt előbb az eredeti áron vásárolható autóbenzin mennyiségét korlátozták, majd mintegy 35 százalékos áremelést vezettek be. A benzinkutak körül óriási torlódások keletkeztek, és a legtöbb helyen még most is csak hosszú várakozás után lehet üzemanyagot kapni. Az emberek ugyanis bizalmatlanok, és mindenki igyekszik teletölteni a tartalék kannákat is. A belföldiekre vonatkozó emelt ár a 91 oktános benzinnél 16, a 96 oktánosnál 18 korona. Ez - forintra átszámítva - jóval kevesebb, mint a Magyarországon elrendelt új árszint. Ennek ellenére aligha fogják a magyar autósok megrohanni a csehszlovákiai kutakat. A külföldi turisták ugyanis csak talon
ellenében tankolhatnak, és így a benzin többe kerül a csehszlovákiai belföldi árnál. Igaz ugyan, hogy még a csehszlovákiai talonos tankolás is olcsóbb, mint az új magyarországi árszínvonal, de Prágában arról beszélnek: hamarosan olyan mértékben felemelik a talon árát a magyarok számára, hogy ne legyen érdemes a magyar autósoknak csak ezért átkelniük a határon. A benzintalon várható drágulásának hírét hivatalosan egyelőre nem erősítették meg. Csehszlovákiában az útelzárásos tiltakozási forma gyakorlatilag ismeretlen. Tavaly novemberben, a legnagyobb politikai feszültség idején is csak egy rövid - ám annál hatásosabb - általános figyelmeztető sztrájk bénította meg az életet. A november 17-i brutális rendőrroham a tüntető diákok ellen még ma is olyan élénk emlékként él a társadalom tudatában, hogy alighanem elképzelhetetlen lenne bármiféle erőszakos karhatalmi akció egy esetleges közlekedési sztrájk letörésére. Pedig sztrájkok lehetőségét immár Csehszlovákiában sem lehet kizárni, hiszen a gazdaság új pályákra állítása hallatlanul nagy nehézségekkel, az életkörülmények romlásával jár.

Olasz sajtó

,,Magyarországon lázadás tört ki a benzináremelés miatt" (L,Unitá), ,,Lázadás Magyarországon a drágaság miatt" (Corriere della Sera) - ezekkel az elsőoldalas címekkel számolt be szombaton két vezető olasz lap a magyarországi eseményekről. Hírügynökségi jelentések alapján valamennyi olasz lap hírt adott a történtekről.

A Corriere és a L,Unitá  helyszíni tudósításában beszámolt róla, hogy a taxisok sztrájkja azonnal támogatásra talált a magánfuvarozók és a szakszervezetek részéről, és szinte az egész ország megbénult, a határállomásokat is lezárták. Ostrom indult az élelmiszerüzletek ellen. ,,A kommunizmus bukása óta legtömegesebb tiltakozó akció vette kezdetét, ami egyben az eddigi legkomolyabb politikai próbatétele a konzervatív kormánynak" - mutatott rá a Corriere della Sera, amely szerint a kormányt váratlanul érte a heves tiltakozás és ezért kapkodóan reagált: előbb rendőri és katonai fellépéssel fenyegetőzött, majd tárgyalásokat ajánlott. A liberális ellenzék támogatja a tiltakozási mozgalmat és azzal vádolja a kormányzatot, hogy öt hónap alatt semmit sem tett a gazdasági válság kezelésére. A kormányt vezető belügyminiszter szerint ,,a rend vagy a káosz" között lehet csak választani, s az ellenzék felelőtlenül kihasználja a sztrájkot a saját politikai céljaira. ,,Ezen a ponton a válság már súlyos és politikai" - mutat rá a Corriere. A L,Unitá összehangolt, az egész országra kiterjedő tiltakozó megmozdulásról ír, amely ,,rosszabb mint egy általános sztrájk". ,,Ez a kommunizmus utáni rendszer első súlyos válsága, amely váratlan ciklonként sújtott le a kormányra. Az határozatlan és ingadozó magatartást mutat, s a következmények kiszámíthatatlanok számára" - írja a tudósító. A szakszervezetek azt mondják: ,,nem lehet nyugati árakat alkalmazni keleti bérek mellett". Ezzel a kormány azt szegezi szembe, hogy az áremelés nélkül összeomolhat az egész gazdaság és vele az új politikai rendszer".

Kínai visszhang

Az Új Kína hírügynökség szombat estig három jelentésben foglalkozott a budapesti és vidéki taxissztrájkkal, illetve az azt kiváltó benzin-áremeléssel. Az első hír arról szólt, hogy a benzinárak emelése aggodalmat keltett, s egyesek tiltakoztak ellene. A forgalom megbénulását ismertető első jelentés arra helyezte a hangsúlyt, hogy Horváth Balázs belügyminiszter a sztrájk ellenére kitartott az áremelés mellett. A tudósítás kitért az élelmiszerellátást veszélyeztető felvásárlási lázra. A hírügynökség idézte a szabaddemokraták véleményét, amely szerint ,,teljesen indokolt" az országos tiltakozás.

Az utolsó jelentés a tárgyaló-küldöttségek összetételét tartalmazta, s Horváth Balázsnak azt a kijelentését, miszerint a magyar benzinár még az emelés után sem éri el világpiaci szintet. A kínai lapok - az angol nyelvű China Daily sem - nem adtak hírt a tiltakozó-akciókról, nem vették át az Új Kína jelentését. Kínában államilag rögzítve van a taxi viteldíja és a benzinár, a magángépkocsik száma elenyésző. A budapestihez hasonló tiltakozó akció a mai Kínában teljességgel elképzelhetetlen.

1990. október 27. 20:10 szombat (Reuter/AP/AFP/DPA/APA/ADN/TASZSZ/Rompres) - Valamennyi nagy hírügynökség a nap folyamán több anyagban foglalkozott a Magyarországon kialakult helyzettel: az úttorlaszokkal, a közlekedési és szállítási nehézségekkel, az ellátási problémákkal. Tudósítóik értesülésein és saját tapasztalatain kívül idézték az MTI, a rádió és a televízió jelentéseit. Minden hírügynökség említést tett az osztrák állampolgárok helyzete miatt a magyar kormányhoz intézett bécsi jegyzékről, a benzinszállításra vonatkozó osztrák ajánlatról, valamint Göncz Árpád köztársasági elnök péntek esti nyilatkozatáról. A délutáni órákban felújított tárgyalásokról kora estig csak a brit Reuter hírügynökség adott tényhírt.

A legrészletesebben és a legnagyobb terjedelemben az APA osztrák hírügynökség számolt be a kialakult helyzetről. A tudósítás szerint az osztrák Vöröskereszt önkénteseit sem engedték át a határzáron. A hírügynökség másik saját értesülése, hogy Burgenland és a határos magyar területek vezetői megállapodásra jutottak: új határátkelőhelyet nyitnak a Bécsújhely és Sopron közötti úton lévő Klingenbachnál (Kelénpatak). Az AFP, a DPA és az AP hírügynökség szerint a taxis- és fuvarozósztrájk a fiatal demokráciát az eddigi legmélyebb válságba taszította, s a benzináremelés már belpolitikai válsággá fokozódott. A DPA tudósítója emlékeztetett arra, hogy eddig Magyarország, minden gazdasági nehézsége ellenére, a keleti tömb legstabilabb országa volt. Most azonban a helyzet véget vethet a nyugati - elsősorban az osztrák, és más nyugat-európai, valamint japán cégek -
beruházási hajlandóságának. A kommentár szerint az elmúlt hónapokban a magyar törvényhozás a gazdasági reformok kidolgozása és megvalósítása helyett inkább a pártok közötti csatározások színtere volt. Most azonban a kormány kényszerhelyzetbe került: kozmetikai korrigálásokkal már semmit sem érhet el.

Valamennyi hírügynökség idézte Horváth Balázs belügyminiszter pénteki kijelentését, mely szerint a kormány döntése (a benzinár-emelésről) visszavonhatatlan és megváltoztathatatlan. A Reuter idézte Koncz Máriának, a Miniszterelnöki Hivatal munkatársának ezzel azonos kijelentését, s hozzáfűzte: a döntést követő sztrájk azzal fenyegeti a magyar kormányt, hogy elveszíti hitelét. A brit hírügynökség szerint a hárompárti koalíció népszerűsége a magyarok életszínvonalával párhuzamosan süllyed.
Ugyancsak a Reuter szerint a sajtó szombaton keményen bírálta a kormányt, amiért rosszul irányítja a piacgazdálkodásra való áttérést. A hírügynökség - nem szó szerint - idézte a Kurír vezércikkét: mikor érti meg végre a kormány, hogy az egész ország azokban a taxikban ül?

Az AFP szerint a válság már a kormánykoalíción belüli kapcsolatokat is érinti. A francia hírügynökség utalt arra, hogy Torgyán János (!) kisgazdapárti vezető azért hibáztatta a kormányt, mert a többségi parlamenti csoporttal való egyeztetés nélkül döntött a
benzináremelésről, s ezzel kommunista elődeihez hasonlóan cselekedett. A hírügynökség idézte Békesi László volt pénzügyminisztert, aki beismerte, hogy az áremelés elkerülhetetlen volt, de bírálta a kormány módszerét. Az SZDSZ vezetői közül a hírügynökség Tamás Gáspár Miklóst említette, aki Horváth Balázs belügyminisztert tette felelőssé a válságért és lemondását kövbetelte. A TASZSZ szovjet hírügynökség jelentése idézett Göncz Árpád pénteki nyilatkozatából, majd megállapította: a fővárosban egyre feszültebb a légkör. Egyre hangosabbak a kormány lemondását követelők, s egyes kerületekben általános sztrájkra felszólító röplapok tűntek fel. A Rompres román hírügynökség magyarországi jelentést nem közölt, csak Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet péntek esti, a határátkelőhelyek lezárásáról szóló rádiónyilatkozatát ismertette.

Spanyol visszhang

Spanyolországban a tömegtájékoztatási eszközök közül egyedül a szombati El País közölt tudósítást a magyarországi taxisok és magánfuvarozók tiltakozó akciójáról. A lap bécsi tudósítója tárgyszerűen ismertette az esemény előzményeit, kibontakozását, az ország helyzetére gyakorolt hatásait. Megírta, hogy a kormány indoklása szerint a drasztikus
benzinár-emelésre az öböl menti válság negatív hatásai mellett azért is szükség volt, mert a Szovjetunió mintegy 30 százalékkal csökkentette a Magyarországra történő olajszállítást. A beszámolószerint a tiltakozó akció nyomán gyakorlatilag megbénult az ország, s a tiltakozók képviselői és a kormány tárgyalásai egyelőre eredménytelenek. Hasonló - bár nem az egész országra kiterjedő – sztrájkot tartottak Spanyolországban októberben a szállítási szövetségekbe tömörült kamion-sofőrök. Háromezer kamion-sofőr Baszkföldön, Andalúziában, Navarrában, és La Riohában eltorlaszolta az utakat, a helyi és korlátozott mértékben az országos közlekedési szállításban is hatalmas káoszt okozva. Komoly ellátási zavarok keletkeztek mind a lakossági, mind az ipari szférában. A kormány az erőszak elvetése mellett foglalt állást, tárgyalni kezdett a szállítók képviselőivel. Az akkor mintegy két pesetás emelést nem vonta vissza ugyan, de a kamionosok egyéb követeléseinek teljesítéséhez hozzájárult. Spanyolországban az Öböl-válság kirobbanásáig hosszú időn át stabil volt az üzemanyag ára. A válságot követően kéthetes periódusokban vizsgálták a helyzetet. A nyersolaj világpiaci ára jelentős emelkedésének szakaszában októberig ötször emelték az üzemanyag árát. A szuperbenzin literje most 94 pezetába kerül.